Blog

Az RTK-technológia széles körű elterjedésével világszerte egyre nő a CORS-lefedettség. Sok földmérő, GIS-szakember és gazdálkodó saját RTK-bázisállomás felállítása helyett CORS-szolgáltatást kezdett használni.

A GNSS-helymeghatározási és navigációs alkalmazásokban – például földmérésben, gépvezérlésben és precíziós mezőgazdaságban – leggyakrabban RTK-technológiát használnak. Melyek az RTK fő hibaforrásai? Hogyan kerülhetjük el őket a mindennapi használatban a pontosabb helymeghatározás érdekében?

Korábbi cikkeinkben bemutattuk, mi az IMU, és hogyan működik Y1 GNSS-vevőnkben. Napjainkban egyre több GNSS-vevő tartalmaz IMU-modult a kényelmesebb és hatékonyabb munkavégzés érdekében. Emiatt az IMU funkció teljesítményének értékelése is előtérbe került. Ma az IMU pontosságának egy szokásos vizsgálati módszerét ismertetjük, amellyel saját eszközét is tesztelheti.

A mindennapi felmérésben a bázisállomást rendszerint ismert pontra állítjuk fel. Mi történik, ha nincsenek ismert pontok, vagy egy nagy kiterjedésű projektben túl messze vannak egymástól? Hogyan biztosítható a pontosság a bázis áthelyezésekor vagy újraindításakor?

A tapasztalt földmérők találkozhattak már olyan időszakkal, amikor az RTK-eszköz még kifogástalan felszereléssel, nyílt égbolt alatt is nehezen ért el fix megoldást, majd később minden visszatért a normális működéshez. Ezt nagy valószínűséggel napvihar okozta.

Mezőgazdasági automata kormányzási rendszer használatakor az első feladat a nyomvonal létrehozása. A szokásos egyenes vonalú üzemmódban általában a vonal elejére vezetjük a traktort az A pont, majd a végére a B pont rögzítéséhez. A szoftver e két pont alapján hozza létre az automata kormányzás nyomvonalát.